Bagod község honlapja

<< Vissza

Trianon 100. évfordulója

2020. június 02.

1920. június 4. napján emlékezünk meg az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés 100. évfordulójáról.

Járjuk körbe röviden, mi is történt e napon, mely már 100 éve nyomja rá bélyegét a magyar nemzetre.

 

A trianoni békeszerződés (más néven békediktátum, kényszerszerződés) az 1914-1918. között lezajlott I. világháborút lezáró békeszerződések rendszerének része, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes hatalmak (más néven: antanthatalmak, pl. a teljesség igénye nélkül Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Görögország, Lengyelország, Portugália, Románia) között aláírt békeszerződés.

 

A szerződést a felek budapesti idő szerint

1920. június 4-én 16:32-kor

írták alá a versaillesi (jelenleg Párizs egyik külvárosa) Nagy Trianon-kastély több, mint 50 méter hosszú folyosóján. Innét ered a név.

 

Ebben a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország felelős a háborúban győztes államoknak okozott károkért, illetve részletesen szabályozzák az ennek következtében teljesítendő jóvátétel feltételeit.

Az első világháborúban győztes antanthatalmak legfőbb célja Németország és a háborúban vele szövetségben állt országok meggyengítése volt, továbbá jelentős háborús jóvátétel követelése, megszerzése.

 

Lássuk a békeszerződést számokban Magyarország tekintetében:

  • hazánkból 6 állam részesült, érdekességképp mindenképp megemlítendő, hogy a Romániának jutott rész nagyobb, mint Magyarország jelenlegi területe,
  • a teljes volt terület: ~324.400 km2,
  • elvett terület: ~231.4000 km2,
  • megmaradt terület: 93.000 km2.
  • a lakók száma ~20,89 millióról 7,6 millióra, azaz ~63 %-kal csökkent. Az elcsatolt területeken élők többsége ugyan nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása legtöbbször nem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat, számos esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is más országhoz csatoltak. Hozzávetőlegesen 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. Összehasonlításképp ez a jelenlegi Zala megye teljes lakosságának több, mint 12-szerese.
  • a szomszédos országok tulajdonába került:
    • a termőföld 61%-a,
    • a faállomány 88%-a,
    • a vasúthálózat 62%-a,
    • a kiépített utak 65%-a,
    • az ipartelepek 56%-a,
    • a hitel- és bankintézetek 67%-a.

Érdekesség, hogy Magyarországon nem épülhetett vasút egynél több sínpárral.

 

Ferdinand Foch francia katonatiszt – aki részt vett a versailles-i békeszerződés elkészítésének munkálataiban – az aláírást követően a következőt mondta:

„Ez nem béke, csak fegyverszünet húsz évre”.

 

Igaza lett, mivel kicsit több, mint húsz év múlva, 1939. szeptember 1-én kitört a II. világháború, az emberiség eddigi legpusztítóbb „alkotása”…