Bagod története
A település neve legkorábban 1247-ből származó feljegyzésben szerepel Wythenyed néven.
Bagod neve a Bog kezdetű szláv eredetű férfinév volt “parancsnok, úr, vezér” jelentésű. Ehhez járult a “d” kicsinyítő, illetve becézőnév képző.
A XIII. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, későromán stílusú körtemplom, melyet Szent Pál tiszteletére emeltek, papját Mártonnak hívták. Egy 1492-es záloglevél a helyiséget Szentpálfalvának nevezi.
A XIV. század elején két Bagodról olvashatunk a levéltári adatokban. Alsó-Bagodról és Felső-Bagodról. Alsó-Bagodot megkülönböztetésül Egyházasbagodnak is nevezték.
A levéltári feljegyzésekben megszaporodtak a birtokbeiktatási okiratok, örökösödési viták, birtokfoglalási jegyzőkönyvek. Harc folyt a hatalomért, a földért.
A török megszállás alatt a török hivatalokban összeírás készült (defter) az adózó népesség és a termelés felmérése céljából. A hódoltság alatt a nép hordozta a terhet, fejet hajtott, mert bölcsen tudta, hogy a meghajtott fejet nem vágja le a kard. Lelkében és két keze munkájának eredményében azonban értékeket őrzött meg.
A gazdálkodó birtokosok és nagyasszonyok kertészkedtek, gyógyítottak, a papok lelki vigaszt nyújtottak, az élet meglassulva ugyan, de ment tovább.
A vasvári káptalan egy 1676-os jegyzőkönyv tanúsága szerint “értéséra adja mindenkinek, hogy a Vitenyed nevű puszta (mivel) megpusztult és lakosaitól megfosztatott, ezért adjuk Kis Andrásnak és Tot Andrásnak, megszállanak ilyenformán“. A “megszállás” utáni 6 esztendeig szabadok, utána tartoznak a káptalannak 2-2 forintot fizetni. A levéltári iratok között gyakoriak a vasvári káptalan jegyzőkönyvei, jobbágysessiok (jobbágytelkek) adományozásáról tanúskodnak. A területen ekkor kétnyomásos gazdálkodás jellemző, a rétek a Zala árterületén vannak, a távolabbiak jó szénát teremnek, csak házi szükségletre vetnek.
Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: Sennyeiné, Sümeghyné, Skublicsné, Forintosné és Thassy László árvái.
A XIX. században megélénkülnek a politikai harcok. A reformpolitikusok harcolnak a feudális kötöttségek feloldásáért, a jogegyenlőségért, a polgárosodásért, amelyek a jövedelmező gazdálkodási viszonyoknak is feltételei. Ennek hatása a vármegyéket is mozgásba hozta. A Zala Megyei Közgyűlés például adakozásra hívta fel a főurakat és főpapokat. Az adományok kezdetben gyéren csordogáltak, mire Skublics Károly helyi középbirtokos felajánlotta 790 műből álló (összesen 1954 kötet) magánkönyvtárát “közhaszonra és használatra“. A könyvállomány tartalmazza többek között Rousseau és Swift műveinek francia és angol nyelvű teljes sorozatát. A könyvek ma is megvannak, megcsonkított állapotban őrzi a megyei levéltár. Szép példát mutatott a helybéli nemes úr ezzel a felajánlásával. A reformkori harcok eredményeit az 1848-49-es forradalom hozta meg. Megvalósult a polgári átalakulás hazánkban is.
Létrejött a kiegyezés, megindult a gazdasági fejlődés. A polgárosodás jótékony hatása érezhetővé vált. Vasútvonalak épültek, megkezdődött az ipari fejlődés, megélénkültek a külső és belső piacviszonyok. A “boldog békeidőkre” azonban rálépett a háború. A két világégés után a több évtizedes idegen rendszer következett, mely ellen az 1956-os forradalom vette fel a harcot.
A II. világháborút követően Bagod tanácsi központ jellegű település. A községi közös tanácshoz tartozik Boncodfölde, Hagyárosbörönd és Zalaboldogfa. Ekkor 6 osztályos iskolával rendelkezik, 2 tanteremben 3 tanító tanít. Az 1949-es népszámlálás adatai szerint lélekszáma 890 fő, 164 lakóházzal. A TSZ-esítéssel megkezdődött az elvándorlás az egerszegi munkahelyekre. Legtöbben a ruhagyárban és a tejiparban helyezkedtek el. Jó kereseti lehetőséget adott a helybéli gépállomás, majd később Mezőgép ill. Zalagép. 1957-ben bővült az iskola, 2 épületben 8 osztály működött. Van művelődési háza, mozija, állatorvosa, könyvtára és boltja.
A község mai felépítését a 70-es években nyerte el, a négy falurész egyesítésével (Alsó- és Felsőbagod, Szentpál és Vitenyéd). Rendelkezik vezetékes vízellátással, postával, takarékszövetkezeti fiókkal, létesült óvoda és faluház is.
A tanácsrendszer utolsó beruházása az egészségház volt, mely magában foglal orvosi, fogorvosi és védőnői rendelőt.
Bagod 1990 – ig Községi Közös Tanács székhelye volt. A rendszerváltás után a volt székhelyközségből és a társközségekből megalakultak az önálló önkormányzatok. A megalakulás után létrejött körjegyzőség rövid időn belül megszűnt és így Bagodban 1992-től önálló polgármesteri hivatal működött. 2001-től a település ismét körjegyzőségi székhely, Hagyárosbörönd községgel ismét körjegyzőséget hozott létre.
Az önkormányzatiság első éveiben a község szennyvízcsatorna építésébe kezdett. A befejezés az újabb ciklusra maradt, melyben átadásra került 1997-ben a tornaterem, majd a következő évben a községháza került felújításra. Községünk infrastruktúrája 1999-ben lett teljes a gázvezeték hálózat átadásával.
A millennium évében ravatalozót, parkot, járdát, és utat építettek.
A község szentpáli falurészében található a XIII. században épített késő román stílusú köralakú kápolna, melyet a XVIII. században barokk hajóval és toronnyal bővítettek a millennium tiszteletére eredeti állapotának megfelelően felújítottak.
A faluban a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 1292 fő élt az 1990. évi 1230 fővel szemben. A lakosságszám – kisebb hullámvölgytől – eltekintve folyamatosan emelkedett, mely az önkormányzat számára az eddigi munka visszaigazolása, illetve újabb ösztönzés a cselekvésre.
A földrajzi adottságot, az infrastruktúra meglétét és a több mint 400 munkahelyet figyelembe véve az önkormányzat legfontosabb feladata a letelepedés és otthonteremtés biztosítása a múltban és a jelenben egyaránt.
Az előző feladatok nagy jelentőségűek, mivel a korábbi évtizedekben a település egyik legnagyobb problémája az önkormányzati építési telkek hiánya volt. Így a 80-as évek közepén kialakították a Faluház utcát, mely 2-3 év alatt teljesen beépült.
A rendszerváltás után a falu első megválasztott polgármestere Polgár József (1990-1994.) tanár, ezt követően 1994 és 2014. között 5 alkalommal is Mogyorósi József mérnök került megválasztásra.
Reméljük, e bemutatkozás felkeltette érdeklődésüket településünk iránt és bízunk benne, hogy valamikor személyen is meglátogat bennünket.
Az itt látható fotók eredetijei a Göcseji Múzeumban találhatóak, melyek közzétételéhez köszönjük a múzeum hozzájárulását!