01:21:33

Bagod község honlapja

Bagod története

TF.1999.10.3_OK
TF.2013.2.11.
TF.2013.2.12.
TF.2013.2.10.
TF.2013.2.9.
TF.2013.2.7.
TF.2013.2.5.
TF.2013.2.6.
TF.2013.2.4.
3453452345234
TF.2013.2.2.
TF.2013.2.1.
TF.2010.14.6.
TF.2010.14.5.
TF.2010.14.4.
TF.2010.14.2.
TF.1999.10.5.
TF.1999.10.3.
Képeslap
Fogyasztási Szövetkezet
Farkas Gábor kastélya
Csertán Károly kastélya
6372.
3910.
3488.
3486.
3479.
3478.
3476.
3336.
3015.
2805.
2801.
2159.
2010.43.2.
2010.43.1.
1428. Bagodvitenyéd  Utcarészlet
818.
710.
705.
257.
62.
62. Gyümölcseladás Felső.bagod
61
15.Bagod 1977 Óvodai csoport
14.Kirándulászaporozseccel 1978
4.Moszkvics Felsőbagod 1970

A település neve legkorábban 1247-ből származó feljegyzésben szerepel Wythenyed néven.
Bagod neve a Bog kezdetű szláv eredetű férfinév volt “parancsnok, úr, vezér” jelentésű. Ehhez járult a “d” kicsinyítő, illetve becézőnév képző.

 

A XIII. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, későromán stílusú körtemplom, melyet Szent Pál tiszteletére emeltek, papját Mártonnak hívták. Egy 1492-es záloglevél a helyiséget Szentpálfalvának nevezi.

 

A XIV. század elején két Bagodról olvashatunk a levéltári adatokban. Alsó-Bagodról és Felső-Bagodról. Alsó-Bagodot megkülönböztetésül Egyházasbagodnak is nevezték.

 

A levéltári feljegyzésekben megszaporodtak a birtokbeiktatási okiratok, örökösödési viták, birtokfoglalási jegyzőkönyvek. Harc folyt a hatalomért, a földért.

 

A török megszállás alatt a török hivatalokban összeírás készült (defter) az adózó népesség és a termelés felmérése céljából. A hódoltság alatt a nép hordozta a terhet, fejet hajtott, mert bölcsen tudta, hogy a meghajtott fejet nem vágja le a kard. Lelkében és két keze munkájának eredményében azonban értékeket őrzött meg.

 

A gazdálkodó birtokosok és nagyasszonyok kertészkedtek, gyógyítottak, a papok lelki vigaszt nyújtottak, az élet meglassulva ugyan, de ment tovább.

 

A vasvári káptalan egy 1676-os jegyzőkönyv tanúsága szerint “értéséra adja mindenkinek, hogy a Vitenyed nevű puszta (mivel) megpusztult és lakosaitól megfosztatott, ezért adjuk Kis Andrásnak és Tot Andrásnak, megszállanak ilyenformán“. A “megszállás” utáni 6 esztendeig szabadok, utána tartoznak a káptalannak 2-2 forintot fizetni. A levéltári iratok között gyakoriak a vasvári káptalan jegyzőkönyvei, jobbágysessiok (jobbágytelkek) adományozásáról tanúskodnak. A területen ekkor kétnyomásos gazdálkodás jellemző, a rétek a Zala árterületén vannak, a távolabbiak jó szénát teremnek, csak házi szükségletre vetnek.

 

Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: Sennyeiné, Sümeghyné, Skublicsné, Forintosné és Thassy László árvái.

 

A XIX. században megélénkülnek a politikai harcok. A reformpolitikusok harcolnak a feudális kötöttségek feloldásáért, a jogegyenlőségért, a polgárosodásért, amelyek a jövedelmező gazdálkodási viszonyoknak is feltételei. Ennek hatása a vármegyéket is mozgásba hozta. A Zala Megyei Közgyűlés például adakozásra hívta fel a főurakat és főpapokat. Az adományok kezdetben gyéren csordogáltak, mire Skublics Károly helyi középbirtokos felajánlotta 790 műből álló (összesen 1954 kötet) magánkönyvtárát “közhaszonra és használatra“. A könyvállomány tartalmazza többek között Rousseau és Swift műveinek francia és angol nyelvű teljes sorozatát. A könyvek ma is megvannak, megcsonkított állapotban őrzi a megyei levéltár. Szép példát mutatott a helybéli nemes úr ezzel a felajánlásával. A reformkori harcok eredményeit az 1848-49-es forradalom hozta meg. Megvalósult a polgári átalakulás hazánkban is. 

 

Létrejött a kiegyezés, megindult a gazdasági fejlődés. A polgárosodás jótékony hatása érezhetővé vált. Vasútvonalak épültek, megkezdődött az ipari fejlődés, megélénkültek a külső és belső piacviszonyok. A “boldog békeidőkre” azonban rálépett a háború. A két világégés után a több évtizedes idegen rendszer következett, mely ellen az 1956-os forradalom vette fel a harcot.

 

A II. világháborút követően Bagod tanácsi központ jellegű település. A községi közös tanácshoz tartozik Boncodfölde, Hagyárosbörönd és Zalaboldogfa. Ekkor 6 osztályos iskolával rendelkezik, 2 tanteremben 3 tanító tanít. Az 1949-es népszámlálás adatai szerint lélekszáma 890 fő, 164 lakóházzal. A TSZ-esítéssel megkezdődött az elvándorlás az egerszegi munkahelyekre. Legtöbben a ruhagyárban és a tejiparban helyezkedtek el. Jó kereseti lehetőséget adott a helybéli gépállomás, majd később Mezőgép ill. Zalagép. 1957-ben bővült az iskola, 2 épületben 8 osztály működött. Van művelődési háza, mozija, állatorvosa, könyvtára és boltja.

 

A község mai felépítését a 70-es években nyerte el, a négy falurész egyesítésével (Alsó- és Felsőbagod, Szentpál és Vitenyéd). Rendelkezik vezetékes vízellátással, postával, takarékszövetkezeti fiókkal, létesült óvoda és faluház is.

 

A tanácsrendszer utolsó beruházása az egészségház volt, mely magában foglal orvosi, fogorvosi és védőnői rendelőt.

 

Bagod 1990 – ig Községi Közös Tanács székhelye volt. A rendszerváltás után a volt székhelyközségből és a társközségekből megalakultak az önálló önkormányzatok. A megalakulás után létrejött körjegyzőség rövid időn belül megszűnt és így Bagodban 1992-től önálló polgármesteri hivatal működött. 2001-től a település ismét körjegyzőségi székhely, Hagyárosbörönd községgel ismét körjegyzőséget hozott létre.

 

Az önkormányzatiság első éveiben a község szennyvízcsatorna építésébe kezdett. A befejezés az újabb ciklusra maradt, melyben átadásra került 1997-ben a tornaterem, majd a következő évben a községháza került felújításra. Községünk infrastruktúrája 1999-ben lett teljes a gázvezeték hálózat átadásával.

 

A millennium évében ravatalozót, parkot, járdát, és utat építettek.

 

A község szentpáli falurészében található a XIII. században épített késő román stílusú köralakú kápolna, melyet a XVIII. században barokk hajóval és toronnyal bővítettek a millennium tiszteletére eredeti állapotának megfelelően felújítottak.

 

A faluban a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 1292 fő élt az 1990. évi 1230 fővel szemben. A lakosságszám – kisebb hullámvölgytől – eltekintve folyamatosan emelkedett, mely az önkormányzat számára az eddigi munka visszaigazolása, illetve újabb ösztönzés a cselekvésre.

 

A földrajzi adottságot, az infrastruktúra meglétét és a több mint 400 munkahelyet figyelembe véve az önkormányzat legfontosabb feladata a letelepedés és otthonteremtés biztosítása a múltban és a jelenben egyaránt.

 

Az előző feladatok nagy jelentőségűek, mivel a korábbi évtizedekben a település egyik legnagyobb problémája az önkormányzati építési telkek hiánya volt. Így a 80-as évek közepén kialakították a Faluház utcát, mely 2-3 év alatt teljesen beépült.

 

A rendszerváltás után a falu első megválasztott polgármestere Polgár József (1990-1994.) tanár, ezt követően 1994 és 2014. között 5 alkalommal is Mogyorósi József mérnök került megválasztásra.

 

 

 

Reméljük, e bemutatkozás felkeltette érdeklődésüket településünk iránt és bízunk benne, hogy valamikor személyen is meglátogat bennünket.

 

Az itt látható fotók eredetijei a Göcseji Múzeumban találhatóak, melyek közzétételéhez köszönjük a múzeum hozzájárulását!